A negyedik kupa felé: pingvinmészárlásra készülve
Szomorú vasárnap után pingvinmészárló szerdát akarunk! Szerencsére Seress Dezső világhírű slágeréből csak az „álmokat kergető vasárnap délelőtt” igaz ránk a „szomorú vasárnap” mellett. Nem kell ettől kezdődően minden vasárnapunknak szomorúnak lenni, sőt, amennyiben szerdán gálázunk az „u”ellen, akkor a következő máris egy vidám vasárnap lesz. Nem volt sem pap, sem koporsó, de ravatal és gyászlepel sem szerencsére (na jó, pap az lehet volt, de csak a nézőtéren, meccset nézni), így nem is kell senki és semmi sírját ásni, a KVSC robog tovább a megkezdett úton, még ha ez kicsit göröngyös is.
Remélhetőleg mára már mindenki elfelejtette a szomorú vasárnapot, és teljes erőbedobással, reményteljesen a szezon egyik legfontosabb meccsére készül. A városi derby érzelemtöltetét mindenki ismeri, akkor is felmérhetetlenül fontos szerepe van mindkét fél számára, ha egyik csapat húsz ponttal vezeti a tabellát, másik pedig biztos kieső. A kupában a helyzet csak fokozódik, főleg úgy, hogy már az elődöntőnél járunk.
A két bajnoki döntőnek is beillő sétaparti mellékhelyiségben lejátszott meccsen kívül soha nem volt még ekkora tétje számunkra egy kolozsvári derbinek eredmény szempontjából. Most teljesen más a helyzet, mindkét csapat élet-halál küzdelmet vív a bajnokságban a bennmaradásért, mindkét alakulatnak a szezon utolsó szalmaszála a Román Kupa megnyerése, ami már csak karnyújtásnyira van. Valóban minden városi rangadó hatalmas teher a játékosoknak, ez pedig csak fokozódik a korábbiakhoz képest is a jelenlegi helyzetben. A kupában elfelejtheti mindkét csapat a bajnokságban folytatott túlélési küzdelmet, mindkét csapatnak egy szenvedő ellenfele lesz, így mindkét alakulat azt érezheti, hogy csak egy lépésnyire van a kupadöntő.
Valami hasonlóban reménykedünk
A probléma ott kezdődik, hogy úgy nekünk, mint az ellenfélnek a kupa az utolsó szalmaszál. A város színtelen oldalán a kupa nagyon rég nem volt ilyen közelségben. Nálunk magát az életben maradást jelentheti a kupagyőzelem, a motiváció, a lelkesedés visszanyerését a játékosok számára, amire minden korábbinál nagyobb szükség van most a bajnokságban (is). Egy lehetetlen helyzetben lehet trófeát nyerni, amelyre sajnos nemcsak nekünk van szükségünk, így a mind a két csapat foggal-körömmel fog küzdeni az elődöntőben.
Egy városi derbin nehéz találgatásokba, előrejelzésekbe bocsátkozni az eredményt illetően, hiszen a két csapat közötti különbségek ilyenkor eltűnnek akkor is, ha amikor egyik csapat a Bajnokok Ligájában vitézkedik, a másik pedig a kiesés ellen próbál menekülni. Azonban a harcias szellemre most soha nem látott mértékben szükség van a bordó-fehér oldalon. Eddig megvolt a minőség, az ellenfél szerepe volt az, hogy ocsmány módon megakadályozzon bennünket a játékban, most szükség lesz a rombolásra is.
Most nálunk sem sokkal jobb a helyzet. A minőség elmondható a támadó részlegről, azonban a védelem hihetetlenül sebezhető. A felállás megtippelésekor figyelembe kell venni, hogy Trică mester nem enged a 48-ból, vagyis a 4-2-3-1-es szisztémából, így ezt figyelembe véve kell találgatni.
A piros kutyák szolgái ismét veszíteni érkeznek
Gyakorlatilag nincs négy épkézláb védője a CFR-nek, aki bevethető lenne ezeken a posztokon, a minőségi cserékről pedig inkább ne is beszéljünk. A Ceahlăul elleni döntetlen alkalmával már induláskor nem volt jobboldali védő, így Veres állt oda, akit hamar ki is szórtak, Jakolis vette át a helyét. A Pandurii ellen már-már örülni lehetett, hogy igazi védő-négyes kezdett (Camora-Larie-Ene-Tiago Lopes), azonban Lopes mellett úgy mentek át a támadások, mintha támogatná ezeket, aztán, hogy még forgasson a sors egyet a szívünkben levő késen, lesérült Camora. Jakolis újra védő lett, ismét jól (Lopesnél sokkal jobban).
Ha meg kellene tippelni az „n” elleni kezdő védőnégyest, a Jakolis-Ene-Larie-Tiago Lopesre voksolnék, még úgy is, hogy Veres itt már játszhat(na). Nem is Jakolis miatt kell aggódni, aki nem egy vérbeli védő, hanem a másik szél miatt, azonban az ellenfél kontraereje messze elmarad a pandúrokétól, Lopestől pedig a megszokott 90+ perces gólt is várjuk.
A hátvédsor előtt csak a Muniru-Carp védekező középpályás-páros a biztos, a többi kérdőjel, az elmúlt meccsen is folyamatosan váltogatták a pozíciót.
Amíg vissza nem tér Doré, vagy Guima, így is lesz, hiszen Tadé kénytelen centerben játszani, nem pedig árnyékékként, ami sokkal jobban feküdt neki ebben a szezonban. Negruț visszatérésével a merítési lehetőség is nagyobb, amire szükség is van úgy, hogy Jakolis minden jel szerint védőként játszik majd.
Fotósunk rajtakapta az ellenfél sztárjátékosát a szerdai meccsre készülve
Én szívesebben látnám a fiatal Sergiu-t (és/vagy Verest) szerdán a kezdőben, egy KVSC-nevelés mégis csak jobban átérzi a derbi hangulatát és jelentőségét, mint például egy Csanturia, aki csak azzal törődik, hogy kapura törjön, még akkor is, ha a csapattársak jobb helyzetben vannak.
Mivel Negruț még lábadozik, így még nem valószínű, hogy 90 percet játszana sajnos, így a támadó harmadban a Jazvic – Deac – Csanturia, Tadé négyesre tippelek, remélhetőleg Ciprivel középen, mert a vasárnapi meccsen ez neki ment a legjobban.
Összességében egy hajtós, küzdelmes, lerúgós meccsre számítok (remélem, senki nem látja ennek kárát tőlünk, főleg egy védő!!!), fontos lesz figyelni hátul, nehogy meglepjenek az elején bennünket (ugye, Lopes?). Deac és Csanturia kreativitásával könnyen megbonthatják a fiúk a felállt védelmet is, így jó volna minél előbb megszerezni a vezetést.
Hogy egy kedvező (szubjektív?) forgatókönyvvel is előrukkoljunk, a gyors gólt követi még egy az ellenfél összezavarodottságát kihasználva, majd 2:0-nál elég lesz visszaállni, és ráállni a kontrázásra. Mivel az ellenfélnek kockáztatni kell, könnyedén jöhet a következő három gól is kihasználva a felszabadult területet, 5:0-nál pedig már gálázni fognak a fiúk, még Amadio is előre megy a tiki-takához, majd egy 158 passzból álló összjáték után háttal szerzi meg a hatodikat.
(J.)