Az utóbbi időben, mint csapatunk lelkes szurkolói, mindnyájan megpróbáltunk kissé a jogi fogalmak ismeretlen mezejére csatangolni, hogy többet megtudjunk a fellegvári együttes jelenlegi helyzetéről.

        Az az igazság, hogy nem könnyű a törvényekkel, illetve jogi fogalmakkal zsonglőrködni, így túlságosan bonyolult eszmefuttatásra nem vállalkozik ez a cikk sem! A írás fő célja az, hogy  alapvető felvilágosítást nyújtson a Kolozsvári Vasutas szurkolóinak a csődeljárást illetően.

        A csődeljárás fogalma: A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Az eljárás indítványozását a pénzügyi fizetésképtelenségbe jutott cégek, társulatok és társaságok kérelmezhetik, de a folyamat megkezdéséről a kompetens bíróság dönt. Ha az adós egy hibás vagy hiányos dossziét nyújt be, a bíróság visszautasíthatja a csődeljárási kérelmet.

        Nem kell összetéveszteni a csőd és csődeljárás fogalmát, mivel különböző jogi procedúrákat fednek. A csődeljárás sikertelensége, illetve az adós által a törvények és előírt szabályok megszegése vezethet a teljes mértékű csődhöz.

A csőd során egy felszámoló, amelyet a bíróság jelöl ki felméri illetve értékesíti a társulat vagyonát és értékeit, az ebből származó pénzösszegből törlesztik a felgyülemlett tartozásokat. A romániai labdarúgás terén, ha csupán az elmúlt éveket vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy igen sok klub jutott a fennebb említett kritikus helyzetbe.

        Ha az adós megfelel a törvény által előírt kritériumoknak, és a kompetens bíróság jóváhagyását adja, akkor megindulhat a csődeljárási folyamat, amelynek célja a fizetésképtelen gazdasági szervezet pénzügyi tartozásainak törlesztése, illetve talpra állítása. Itt lép képbe a csődvédelmi intézmény, amely azt a célt szolgálja, hogy az adósságai miatt helytállni nem képes vállalkozást megvédje a teljes felszámolástól.

        Napjainkban vannak erre szakosodott cégek, amelyeknek fő tevékenysége az, hogy gazdasági nehézséggel küszködő vállalkozások számára biztosítsanak olyan tanácsadást, melynek segítségével a legtöbb munkahely megtartható, a hitelezők érdeke sem sérül és amennyiben lehetséges a befektetés is túléli a krízishelyzetet.

        A romániai törvények értelmében a bíróság, egy gazdálkodó szervezetet jelöl meg az adós csődeljárási folyamata idejére.

Az esetek többségében egy hosszú távú tervet állítanak össze, melynek célja a felhalmozott adósságok törlesztése, a fizetések fenntartása illetve a vállalkozás életben tartása. A terv idejére egy vagyonfelügyelőt (csődgondnok) jelölnek ki, aki rendelkezni fog a bevételek és az adós vagyona felett, illetve meghatározza az adósságok törlesztésének prioritási listáját.

        A terv sikeressége esetén az adós visszanyeri autoritását bevétele és vagyona felett, valamint folytathatja a krízis állapot előtti tevékenységét, ellenkező esetben pedig megszüntetik a folyamatot, valamint bejelentik a csődöt, a felszámoló értékesít, a cég megszűnik és törlik a nyilvántartásból.

        Mint láthattuk – „nem olyan sötét az ördög, mint ahogy mondják” – csapatunk helyzete sem teljesen reménytelen, sok csapat épült fel már nehéz gazdasági krízishelyzetből, így nem kell a bukaresti bulvársajtó rémhíreire ügyet vetni. Mint már előző cikkeinkben is említettük, most a legfontosabb, hogy a csapatot a stadion lelátóiról buzdítsuk, hogy együttes erővel, illetve összetartással át tudjuk vészelni ezt a nehéz időszakot!

Hajrá KVSC! Hajrá fiúk!

*(az adós: a krízishelyzetben jutott cég, társulat vagy vállalkozás, a mi esetünkben a KVSC klub)

* (vagyonfelügyelő - csődgondnok: administrator judiciar, felügyelete alá kerül a csődeljárás folyamatban levő cég vagyona)

* (gazdálkodó szervezet: szakosodott cég, amelynek célja a tanácsadás, illetve az adós talpra állítása)

*(felszámoló: román nyelven lichidator judiciar, a csőd bejelentése után értékesíti a vagyont, ebből törlesztik a felgyülemlett adósságokat)

(Doki)